Franchise-indítás: melyik cég legyen a rendszergazda?
A meglévő vállalkozás vagy külön cég szerződjön a partnerekkel? Gyakorlati szempontok a rendszergazda kijelöléséhez.
Közzétéve

Egy sikeres üzlet franchise-közösséggé bővítésekor hamar felmerül: a jelenlegi vállalkozás kössön szerződést a partnerekkel, vagy érdemes külön céget létrehozni? Ez nem pusztán könyvelési kérdés. A döntés meghatározza, ki jogosult átadni a márka használatát, ki nyújt támogatást, ki számláz, és ki felel a vállalások teljesítéséért. Az első partner toborzása előtt ezért tisztázni kell a rendszergazda személyét és tényleges feladatait.
1. Először a szerepeket térképezd fel, ne céget alapíts
A működő vállalkozásban természetesnek tűnhet, hogy minden az alapító körül összpontosul. A márka, az üzlet bérlete, a munkatársak és a beszállítói kapcsolatok azonban jogilag nem feltétlenül ugyanahhoz a személyhez vagy céghez tartoznak. Ami saját üzletben kezelhető belső egyeztetéssel, a franchise-partnerrel szemben már bizonytalan teljesítést okozhat.
Készíts szereptérképet legalább az alábbiakról:
- ki működteti a már bizonyított üzletet;
- ki a védjegy jogosultja, és kinél található az átadandó működési tudás;
- ki foglalkoztatja a képzést és támogatást végző munkatársakat;
- ki rendelkezik az átadáshoz szükséges eszközökkel és szerződéses jogosultságokkal;
- ki kapja a partneri díjakat, és ki viseli a kapcsolódó költségeket.
Minden szerep mellé a tényleges jogalany kerüljön, ne csak a közösen használt márkanév. A franchise-közösség tagjai önálló vállalkozásokkal szerződnek, nem egy informális cégcsoporttal.
A döntő kérdés: a kijelölt rendszergazda saját jogán vagy megfelelő szerződéses háttérrel képes lesz-e teljesíteni minden partneri ígéretét?
2. Meglévő vállalkozás vagy külön rendszergazda cég?
A meglévő vállalkozás választásának előnye lehet, hogy a működési tapasztalat, a munkatársak és a bevételek már egy helyen vannak. Kevesebb belső megállapodást kell létrehozni, és könnyebben bemutatható, milyen üzleti működés áll az ajánlat mögött. Hátrány lehet viszont, hogy a saját üzletek napi kötelezettségei és a franchise-partnerek támogatása ugyanazokat az erőforrásokat terhelik.
Külön rendszergazda cég esetén áttekinthetőbben elkülöníthetők a partneri szolgáltatások bevételei és költségei. Ez segítheti a vezetői felelősségek kijelölését és egy későbbi befektető bevonását is. Az új társaság azonban önmagában nem kapja meg a korábbi vállalkozás tapasztalatát, jogait vagy munkatársait. Ezek használatát, rendelkezésre bocsátását rendezni kell.
Például ha a próbaüzletet az egyik társaság működteti, de egy másik lesz a rendszergazda, tisztázandó, milyen feltételekkel használható az üzlet partnerképzésre. Ki szervezi az oktatást, ki fizeti az oktatók munkaidejét, és hogyan biztosítható a hozzáférés egy belső tulajdonosi vita esetén?
Ne tekintsd a külön céget automatikus kockázatmentesítésnek. A felelősség alakulása függ a társasági formától, a vállalt biztosítékoktól, a szerződésektől és a tényleges működéstől. A megfelelő felépítést ügyvéddel és könyvelővel együtt érdemes kialakítani.
3. A jogok és a teljesítési képesség kerüljenek ugyanabba a láncba
Magyarországon nincs önálló, átfogó franchise-törvény, de nem helyes azt mondani, hogy a franchise-szerződés teljesen szabályozatlan. A 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv nevesíti a jogbérleti, vagyis franchise-szerződést a 6:376–6:381. §-ban. Emellett alkalmazandók a szerződések általános szabályai, így az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség is.
Nincs általános, kifejezetten franchise-rendszerekre előírt hatósági regisztráció vagy kötelező formátumú szerződéskötés előtti tájékoztató. Ez azonban nem helyettesíti a vállalkozás rendes nyilvántartási kötelezettségeit, és nem mentesít a tevékenységhez szükséges engedélyek megszerzése alól. Az etikai kódex pedig nem jogszabály; alkalmazhatóságát a tagsági és szerződéses vállalások alapján kell vizsgálni.
A rendszergazda kijelölésekor különösen fontos a jogosultságok folytonossága. Ha a védjegy más társaságé vagy az alapító magántulajdonában van, a rendszergazdának megfelelő felhasználási jogosultságra van szüksége. A megállapodásnak a partnerek részére történő használatengedélyezést is rendeznie kell. A védjegyjogi keretet az 1997. évi XI. törvény adja.
Ugyanígy ellenőrizd, hogy a rendszergazda jogszerűen rendelkezésre bocsáthatja-e a működési ismereteket és az oktatási anyagokat. A közös tulajdonosi háttér önmagában nem pótolja a szükséges jogosultságokat.
4. Az első aláírás előtt végezz teljesítési próbát
Vegyél elő egy tervezett partneri kötelezettséget, és kövesd végig a teljesítését. Ha például a rendszergazda helyszíni nyitási támogatást ígér, nevezd meg a feladat felelősét, munkáltatóját, rendelkezésre állásának alapját és a költség viselőjét. Ismételd meg ezt a képzésre, a folyamatos segítségnyújtásra és a márkahasználatra is.
Készíts egy rövid belső ellenőrző táblázatot: partnernek tett vállalás, teljesítő szervezet, szerződéses háttér, költségviselő, helyettesítési megoldás. A hiányzó sorokat még a partneri szerződés aláírása előtt rendezd. Ha kapcsolt vállalkozások számláznak egymásnak, a díjazás adózási és esetleges transzferár-követelményeit is vizsgáltasd meg.
A partnernek egyértelműen látnia kell, melyik vállalkozással szerződik és kitől követelheti a teljesítést. Ha új céget hozol létre, a korábbi üzlet eredményeit ne tüntesd fel az új társaság saját múltjaként: mutasd be pontosan a kapcsolatot.
Gyakorlati útravaló: ne az legyen a rendszergazda, amelyik céget a legegyszerűbb megnevezni, hanem amelyik igazolható jogosultságokkal, biztosított erőforrásokkal és világos felelősséggel tudja szolgálni a franchise-közösséget.
Források
- 2009. évi LXXVI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
- 2009. évi LXXVI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
- Hálózat létrehozása - Magyar Franchise Szövetség
- 246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár
- Az egyéni vállalkozás elkezdése - Nemzeti Adó- és Vámhivatal
- A franchise rendszer Debreceni Jogi Műhely, 2010. évi (VII. ...
- Tapasztalatlanok esélye a franchise
- A franchise vállakozás



