Franchise-jogdíj: hogyan ellenőrizd az elszámolás alapját?

Két franchise-ajánlat azonos jogdíjkulcs mellett is eltérő havi terhet jelenthet. A különbséget gyakran nem a százalék, hanem az elszámolási alap, a minimumdíj és a korrekciók kezelése okozza. Egy franchise-közösséghez csatlakozva ezért ne elégedj meg azzal, hogy „a forgalom után” fizetsz: aláírás előtt kérj olyan szabályokat és mintaszámítást, amelyekből a saját könyvelőd is egyértelműen levezeti a fizetendő összeget.

1. Tisztázd, mit jelent a szerződésben a forgalom

A folyamatos franchise-jogdíj lehet rögzített összeg, bevételarányos díj vagy ezek kombinációja. A bevételarányos megoldásnál a legfontosabb kérdés: pontosan mely ügyletek, milyen értéken és melyik időszakban kerülnek az alapba?

A „nettó forgalom” önmagában nem elég pontos meghatározás. Jelentheti az áfa nélküli értékesítést, de ebből még nem derül ki, hogy levonhatók-e a visszatérítések, a kedvezmények vagy egy rendelési felület jutalékai. A bankszámládra beérkező összeg sem feltétlenül azonos a szerződés szerinti díjalappal.

Kérj tételes választ legalább ezekre:

• Az áfa minden esetben kívül marad a díjalapon?
• A kedvezmény előtti vagy utáni ellenérték számít?
• Hogyan kezelik a visszárut, a sztornót és a részleges visszatérítést?
• A kiszállítási díj, a borravaló vagy a továbbszámlázott tétel beleszámít?
• Az előleg, az ajándékkártya és annak beváltása mikor jelenik meg?
• A még ki nem fizetett vevői számla után is esedékes a jogdíj?

Ne feltételezd, hogy egy költség automatikusan csökkenti a díjalapot. Ha például egy közvetítő felület levonja a saját jutalékát, attól az átadó még kérheti a jogdíjat a jutaléklevonás előtti értékesítési összeg után, amennyiben a szerződés ezt határozza meg. Ezt az ajánlatok összehasonlításánál is azonos módon kell számolni.

2. Készíttess mintát egy teljes havi elszámolásra

A definíciókat valódi működési helyzeteken érdemes kipróbálni. Kérj személyes adatokat nem tartalmazó mintaelszámolást, majd állíts össze saját próbahónapot a tervezett üzlet értékesítési csatornáival. Ne csak zavartalan értékesítés szerepeljen benne: legyen kedvezményes vásárlás, visszatérítés, előleg és közvetítőn keresztül érkező rendelés is.

Minden eseménynél négy adatot rögzítsetek: a vásárló által fizetett összeget, az elszámolt bevételt, a jogdíjalapot és az elszámolás hónapját. Az eltérések mellé kerüljön rövid indoklás és a vonatkozó szerződéses pont.

Különösen fontos az időzítés. Ha egy értékesítés jogdíját már megfizetted, de a vásárló később visszakapja az árát, tisztázni kell, hogy a korrekció melyik havi kimutatásba kerül. Ajándékkártyánál pedig ellenőrizd, hogy ugyanazt az összeget ne számítsák be indokolatlanul kétszer, az eladáskor és a beváltáskor is.

A minimumjogdíjat külön soron vizsgáld. Kérdezd meg, hogy az a százalékos díj alsó határa vagy azon felüli fizetési kötelezettség. Tisztázd azt is, hogyan számítják tört hónapban, nyitás előtti időszakban, ideiglenes bezáráskor és szezonális működés mellett.

A mintaszámítás ne helyettesítse a szerződés szövegét. Ha eltérést találtok, először a díjmeghatározást javítsátok, majd az elfogadott példát lehetőleg mellékletként is rögzítsétek.

3. Rögzítsd az ellenőrzés és a kifogásolás menetét

A franchise-közösség együttműködését segíti, ha az átadó ellenőrizheti a bevallott forgalmat, az átvevő pedig vissza tudja követni a kiszámlázott díjat. Ehhez nem elég annyi, hogy az átadó „betekinthet a nyilvántartásokba”.

A szerződés nevezze meg az elsődleges adatforrást: például a pénztári rendszer kimutatását, a számlázóprogram adatait vagy egy egyeztetett havi jelentést. Rendezze azt is, mi történik, ha ezek eltérnek egymástól, ki végzi az egyeztetést, és milyen bizonylattal igazolható a korrekció.

Érdemes előre megállapodni:

• a jelentés és a számla határidejében;
• az adatok megőrzésében és hozzáférhetőségében;
• az ellenőrzés előzetes jelzésében és terjedelmében;
• a külső ellenőr költségeinek viselésében;
• a kifogás benyújtásának és megválaszolásának módjában;
• a túlfizetés visszatérítésében vagy jóváírásában.

Személyes adatot tartalmazó hozzáférésnél a GDPR követelményeit is rendezni kell; az elszámolás ellenőrzése nem indokol automatikusan korlátlan hozzáférést minden vásárlói adathoz. Vizsgáld meg azt is, hogy rendszerhiba esetén milyen átmeneti eljárás biztosítja az elszámolást.

Vitás számla miatt ne állítsd le automatikusan az összes fizetést. A visszatartás lehetőségét és következményeit a szerződés és az alkalmazandó jog alapján ügyvéddel kell megítélni.

4. Ismerd a magyar jogi keretet, és zárd le a nyitott pontokat

Magyarországon nincs önálló franchise-törvény, de ez nem jelenti a franchise-szerződés külön szabályozásának hiányát. A 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv a jogbérleti szerződést külön nevesíti, emellett a szerződések általános szabályai is alkalmazandók. A díjfizetés részleteit ezért a konkrét szerződésben kell gondosan rendezni.

Nincs általánosan kötelező, franchise-specifikus előzetes tájékoztató okirat vagy kötelező franchise-nyilvántartásba vétel. Ugyanakkor a Ptk. szerződéskötés előtti együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége releváns. A Franchising Európai Etikai Kódexe önszabályozási mérce, nem jogszabály; jelentőségét az adott tagsági és szerződéses vállalások alapján kell vizsgálni.

Aláírás előtt könyvelővel ellenőriztesd a díjalap számviteli értelmezhetőségét és a számlázás adókezelését, ügyvéddel pedig a díjmódosítás, az ellenőrzés és a jogvita szabályait. Külön figyelj arra, módosíthatja-e az átadó egyoldalúan a díj alapját vagy mértékét, és milyen feltételekkel.

Gyakorlati útravaló: csak akkor tekintsd összehasonlíthatónak az ajánlatot, ha ugyanabból a próbahónapból te, a könyvelőd és az átadó is ugyanazt a jogdíjat számolja ki.