Franchise-ÁSZF: mely feltételek válnak a szerződés részévé?

Franchise-vásárláskor könnyű arra a dokumentumra összpontosítani, amelynek a végén aláírás szerepel. A tényleges kötelezettségeket azonban külön általános szerződési feltételek, díjjegyzékek és nyilatkozatok is alakíthatják. A franchise-közösséghez csatlakozó vállalkozó számára ezért külön átvilágítási feladat annak tisztázása, hogy pontosan mely szövegeket fogadja el, és mi történik, ha azok egymásnak ellentmondanak.

1. Azonosítsd az általános szerződési feltételeket

Az általános szerződési feltétel, röviden ÁSZF, nem feltétlenül ilyen című dokumentumban található. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint lényegében olyan feltételről van szó, amelyet alkalmazója több szerződés megkötéséhez előre, egyoldalúan határozott meg, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Így a fő franchise-szerződés egyes pontjai is minősülhetnek ÁSZF-nek.

Magyarországon nincs külön, átfogó franchise-törvény, de téves lenne azt állítani, hogy a franchise-nak nincs közvetlen polgári jogi szabályozása. A Ptk. a jogbérleti, vagyis franchise-szerződést külön nevesíti. Emellett alkalmazandók a szerződések általános szabályai, köztük az ÁSZF szerződésbe kerülésére és a tisztességtelen feltételekre vonatkozó rendelkezések.

Első lépésként kérj teljes dokumentumjegyzéket. Minden tételnél szerepeljen a cím, a verzió vagy keltezés, valamint az, hogy a dokumentum szerződéses kötelezettséget tartalmaz-e. Egy bemutatkozó anyag, egy szerződésmelléklet és egy később kiadott tájékoztató nem automatikusan azonos jogi súlyú.

Külön jelöld meg azokat a pontokat, amelyekről ténylegesen egyeztettetek. A név, a cím vagy az üzlet helyszínének kitöltése önmagában nem bizonyítja, hogy a teljes előre megírt szerződést egyedileg megtárgyaltátok.

2. Ellenőrizd a megismerhetőséget és a külön elfogadást

A Ptk. alapján az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötés előtt megismerje, és a másik fél azt elfogadta. Nem elég tehát csak azt nézni, hogy az átadó valahol megemlítette-e a dokumentumot.

Kérd el a hivatkozott feltételeket menthető formában. Ha kizárólag egy változtatható internetes felületen érhetők el, őrizd meg az aláírás előtti változatot és az átadás időpontját igazoló levelezést. A későbbi bizonyíthatóság érdekében célszerű a szerződéshez kapcsolni az elfogadott verziót.

Bizonyos feltételeknél külön figyelemfelhívás is szükséges. A Ptk. külön tájékoztatást ír elő többek között a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő általános feltételeknél, a törvényi kivételekkel. A felek korábbi megállapodásától eltérő feltételekre ugyancsak külön szabály vonatkozik. Az ilyen kikötés a külön tájékoztatás utáni kifejezett elfogadással válik a szerződés részévé.

Ne írj alá valótlan átvételi nyilatkozatot. Ha az szerepel benne, hogy minden mellékletet megkaptál és megismertél, miközben egy dokumentum hiányzik, előbb kérd annak pótlását. A „majd nyitáskor átadjuk” ígéret nem helyettesíti a szerződéskötés előtti ellenőrzést.

3. Rendezd az ellentmondásokat és a későbbi változásokat

Készíts egyszerű összehasonlító táblázatot: melyik dokumentum mit mond ugyanarról a kötelezettségről? Nem kell minden mondatot egymás mellé másolni. Elsőként a fizetési határidőket, a szolgáltatások körét, a felelősségi szabályokat és az értesítési módokat vesd össze.

Például a főszöveg szerint egy központi szolgáltatás benne van a rendszeres díjban, miközben az általános feltételek külön számlázható tételként említik. Ezt ne szóbeli megnyugtatással rendezzétek: javítsátok a szöveget, vagy rögzítsétek egyértelműen az eltérő egyedi megállapodást.

A Ptk. szerint az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele közötti eltérés esetén az utóbbi válik a szerződés részévé. Ettől függetlenül hasznos világos dokumentumhierarchiát kialakítani, hogy a mindennapi működésben se legyen vita az értelmezésről.

A „mindenkor hatályos feltételek” fordulat külön ellenőrzést érdemel. Kérdezd meg:

• Mely rendelkezéseket változtathatja meg az átadó egyoldalúan?
• Mi alapozza meg ezt a jogosultságot?
• Mikor és milyen módon értesítenek a változásról?
• Milyen lehetőséged van a változás kifogásolására?

A honlapra feltöltött új dokumentum önmagában nem tesz minden változtatást kötelezővé. Az egyoldalú módosítás jogalapját és korlátait a konkrét szerződés és az alkalmazandó jog alapján kell értékelni.

4. Vállalkozóként ne fogyasztói védelemre építs

A franchise-átvevő rendszerint üzleti célból szerződik, ezért általában nem fogyasztóként jár el. Nem célszerű automatikus fogyasztói elállási joggal vagy a fogyasztói szerződésekre vonatkozó valamennyi védelemmel számolni.

Ez nem jelent teljes védtelenséget. A Ptk. alapján a vállalkozások közötti szerződés részévé vált tisztességtelen általános szerződési feltétel is megtámadható. A tisztességtelenség jogi mércéjét azonban nem teljesíti önmagában az, hogy egy kikötés drága vagy kedvezőtlen. A feltétel tartalmát, környezetét és a szerződéskötés körülményeit együtt kell vizsgálni, ügyvéd bevonásával.

Magyarországon nincs általános, franchise-specifikus törvényi közzétételi dokumentum és kötelező tizennégy napos várakozási idő. A Magyar Franchise Szövetség szerződéstervezet előzetes átadására vonatkozó tizennégy napos ajánlása önszabályozási iránymutatás, nem törvényi határidő. A Ptk. együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége ettől függetlenül irányadó.

Gyakorlati útravaló: csak azonosított, elmentett és egymással összeegyeztetett dokumentumcsomagot fogadj el. Aláírás előtt az ügyvéded ne pusztán a főszöveget, hanem valamennyi hivatkozott általános feltételt is ellenőrizze.